Kedvencem a borkóró (Thalictrum)

Már több, mint 20 éve fut A kertész kertje című brit dokumentumsorozat a tévében, melyben kedven kertészem: Monty Don tanítja nekünk hétről hétre, hogy a „ kertjeink ma fontosabbak, mint valaha, menedéket jelentenek, és fizikai, valamint mentális jóllétünket szolgálják.” 

A rögzítőről késő este nézem vissza a felvett műsort, amikor csak tehetem. Monty csodás virágot mutatott be évekkel ezelőtt, a borkórót – Thalictrumot – amibe azonnal beleszerettem. 
Majd két évig kutattam a növény után, de mindig lemaradtam a hazánkba érkező szállítmányokról. Idén szinte nem hittem a szememnek, amikor egy kertészetben megláttam a kis növényt! 
Az utolsó négy darab várt rám a tálcán. Már a sorozat több részében is szó volt róla, hogy félárnyékba kell elültetni, figyelve arra, hogy más növénnyel árnyékoljuk a tövet. Így is tettem, megkerestem a számára megfelelő helyet, s napról napra figyeltem ennek a karcsú, elbűvölő megjelenésű évelőnek a fejlődését. 
Fajtánként más magassággal, színnel, virágformával találkozhatunk, nekem a Thalictrum delavayi – szárnyastermésű borkórót sikerült beszereznem. Ez a fajta a magasabb – 150 -220 cm – évelők közé tartozik, gyönyörű, légies megjelenésű, már-már áttetsző. Hihetetlen öröm megfigyelni, ahogy megnövesztjük ezt a mosolyt csaló felhővirágot a kertünkben! Bordós, karcsú szárán a vénuszfodorkára, haranglábra hasonlító finom kis levelek laza lombtömeget alkotnak, majd a virágszárakon megjelennek óriási csapatokban a piciny lila golyók, melyek ha kinyílnak, felfedik bájos, pompás porzóikat. 
Ezeket a kis lila virágfelhőket próbáltam megörökíteni egy napsütéses reggelen, de vagy légesen leomló, bókoló, virággal teli szárait tudtam lencsevégre kapni, vagy a kis levelekkel gazdagon megrakott tövet. Azért remélem, így is tudok Nektek ízelítőt adni ennek a gyöngyszemnek a szépségéből!

A Persicaria amplexicaulis, a kert igazi őszi koronája: fajták, gondozás és személyes tapasztalatok